Népszerű

A „csendes kilépés” fontos jelzés, hogy másra van szükség a munkahelyeken

A „csendes kilépés” fontos jelzés, hogy másra van szükség a munkahelyeken

Még 2022 vége felé a The Guardian az év legnépszerűbb munkahelyi trendjét, a „csendes kilépést„ lezártnak nyilvánította. Mint írták, ennek oka a romló gazdasági helyzet volt, és hozzátették, a csendes kilépések helyett már mindenki „hangosan” dolgozik.
De mi is ez a „csendes kilépés”, vagyis a „quiet quitting” és tényleg véget ért volna?

„Csendes kilépés”: a definiálás után sokan magukra ismertek

A vezetők talán el akarják temetni a kifejezést, de a recesszió nem fogja megölni a csendes kilépést. Ez azért van, mert a jelenség nem új, még ha a kifejezés is sem az. Valójában a globális munkaerő csaknem négyötöde csendesen vagy hangosan felmondott már, ami évente csaknem 9 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak – foglalta össze nemrégiben Gallup Kutatóintézet.

A csendes felmondás fogalma 2021-ben jelent meg, amikor a vállalatok azzal küszködtek, hogy elegendő embert vegyenek fel a gyorsan növekvő munkaterhelésükhöz. A meglévő alkalmazottak mindent megtettek, hogy megfeleljenek a szervezetük igényeinek, és ez kiégéshez vezetett. Ráadásul jónéhány kiégett munkavállaló nem átallott ezt az érzését kitenni közösségi oldalakra, főként a TikTok-ra, ahol nyíltan jelentették be, hogy csak a munkájuk által megkövetelt minimális mennyiségű munkát végzik el. Ezzel pedig további employer branding károkat okoztak a munkáltatóknak.
Hiteles példa erre egy wisconsini raktári alkalmazott, aki azt mondta a The New York Timesnak, hogy amikor meghallotta a csendes kilépést, azt gondolta: „Istenem, ez vagyok én. Gyakoroltam ezt, de eddig nem volt nevem.” És hogy miért lett népszerű ez a közösségi média tartalom?

Mert nagyon sok munkavállalónak már ismerős volt ez az érzés, amikor a stressz vagy a kiégés miatt érzelmileg elszakadnak a munkától.

Tény, hogy az alacsony munkavállalói elköteleződés 8,8 billió dollárba kerül a világgazdaságnak, ami a globális GDP 9%-a.


Az Agora Intézet összegyűjtötte a „csendes kilépés” 5 legjellemzőbb jeleit. Ezek szerint:

Izoláció: a dolgozó elzárkózik a munkahelyi kapcsolatfelvételtől. Nem keresi a kollégái társaságát, távmunka esetén különösen nehezen elérhető, nem válaszol az üzenetekre.

Távol maradás az opcionális eseményektől: amennyiben egy program vagy napirendi pont nem kötelező, távol marad. Nem megy el például a csapatépítőre, ha az csak opcionális.

Beszélgetések kerülése: legyen szó az ebédszünetről vagy a mítingekről, nem szívesen szólal meg, minden nélkülözhetőnek ítélt társalgástól visszavonul.

Csak a legszükségesebb feladatok elvégzése: a feladataiban is csak a minimum teljesítésére törekszik, opcionális teendőket nem végez, gazdára váró feladatokra nem jelentkezik.

Fásultság: a lelkesedés teljes hiánya idővel nyilvánvalóvá válik, a munkavállaló a kiégés jeleit is mutathatja. Inkább negatívan, sőt olykor akár cinikusan viszonyul a feladataihoz. Mindez idővel a teljesítményén is látszódhat, nem végzi jó minőségben vagy határidőre a munkáját.


A gazdasági recesszió mellett itt az „érzelmi recesszió”?

A közgazdászok hónapok óta vitatkoznak arról, hogy milyen recesszióba csúszna bele az Egyesült Államok, miután a Federal Reserve elkezdte emelni a kamatlábakat. De azt nem vették észre, hogy az ország már most is recesszióban van. Nem gazdasági, hanem érzelmi recesszióban.
A csendes felmondás növekedésével egy időben a Gallup által mért amerikai munkavállalói elköteleződés négy százalékpontos csökkenése is megfigyelhető. Négy pont talán nem tűnik jelentősnek, de képzeljük el, ha a munkanélküliség négy ponttal emelkedne, ez több címlapot kapna, mint az infláció – vélekedik a kutatóintézet.

A csökkenő elköteleződésnek pedig pénzügyi következményei lesznek, ugyanis

  • csökken a termelékenység,
  • az ügyfélhűség és a jövedelmezőség;
  • magasabb a hiányzás és a fluktuáció.

Miért van: a munka miatt, a főnök miatt vagy a munkahely miatt?

Az emberek ritkán panaszkodnak a tényleges munkájukra. Valójában a legtöbben élvezik azt. A Wellbeing for Planet Earth Foundation és a Gallup 120 országra kiterjedő tanulmánya szerint a világ dolgozóinak több mint 80%-a élvezi a munkáját. Arra a kérdésre, hogy ha jelentős összeget nyernének például lottón, a legtöbb amerikai és német munkavállaló azt válaszolta, hogy tovább dolgozna.

Ha az emberek több mint 80%-a élvezi a munkáját, akkor miért lép ki csendben (vagy hangosan) a munkavállalók közel 80%-a?
A Gallup szerint a válasz egyszerű:

nem a munka teszi boldogtalanná az embereket, hanem a munkahely.

A Gallup legfrissebb, “A globális munkahelyek helyzete” című jelentésében megkérdezték a munkavállalókat: Mit változtatna meg a munkahelyén, hogy jobbá tegye azt?
Néhányan jobb fizetést szerettek volna, mások hosszabb szüneteket. A leggyakoribb válaszok azonban a közvetlen vezetőjüket vagy a vezetést érintették:

„Megváltoztatnám a főnököt”. (Brazília)

„Szeretném, ha a vezetők megközelíthetőbbek lennének”. (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG)

„Szeretném, ha jó lenne a munkakörnyezet, ahol mindannyian egyenlően és tisztelettel bánunk egymással.” (Mexikó)

„A főnöknek mindenkivel tisztességesen kell bánnia.” (Dél-Afrika)

„Jó lenne, ha a munkahelyen a következményektől való félelem nélkül kifejezhetnénk a véleményünket.” (Spanyolország)

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbben szeretik a munkájukat, de szeretnének változtatni azon, ahogyan a vezetőjük bánik velük.

Legyen mindenkinek jó: tulajdonosnak, vezetőnek, munkavállalónak!

Az igazság az: A csendes felmondás nem jelent hosszú távú megoldást a munkavállalók számára. Ez egy átmeneti intézkedés számukra, hogy

túléljenek egy olyan munkahelyet, amelyről úgy gondolják, hogy valószínűleg nem fog megváltozni.

A munkáltatók számára ugyanúgy nem jelent megoldást a problémára. A munkáltatóknak szükségük van arra, hogy a munkavállalók mindent megtegyenek azért, hogy kivételes ügyfélélményt nyújtsanak, új ötleteket generáljanak, és megoldják a szervezetük legsürgetőbb problémáit, egy szóval: motiváltak és proaktívak legyenek.
Egyes szervezetek évekig próbálták kitalálni, hogyan motiválhatják a munkaerejüket. Néhányan meg sem próbálják. Néhány vállalat azonban már azelőtt megoldotta a csendes kilépés problémáját, hogy a kifejezés megszületett volna. A világ legjobb szervezetei a munkaerő 72%-át látják elkötelezettnek. De mi lenne, ha minden szervezet az ő nyomdokaikba lépne? – teszi fel a kérdést a Gallup.

2019-ben az Egyesült Államok legnagyobb vállalatai összefogtak, és bejelentették, hogy többé nem „részvényes kapitalisták”, hanem „stakeholder kapitalisták”. Olyan kapitalizmust akarnak, amely a különböző érdekcsoportok – köztük a munkavállalók és az érintett közösségek! – számára működik, nem csak a részvényesek és a szupergazdagok számára.

Mi lenne, ha ehelyett a világ legnagyobb vállalatainak vezetői összefognának, és megállapodnának abban, hogy jól működő munkahelyeket építenek? A bejelentés minden kapitalistának tetszene.

A részvénytulajdonos kapitalisták a termelékenység és a nyereség növekedését látnák, az érdekelt tőkések pedig a munkavállalók mentális egészségének javulását.

Ha a csendes kilépés a múlté is lesz, az azért lesz, mert a kifejezés már nem menő a TikTok-on. De a trend mögötti érzés nem fog elmúlni addig, amíg a szervezetek nem alkalmaznak és nem fejlesztenek jobb vezetőket – összegez a Gallup.


A HR-Rent aktuális belföldi és külföldi állásajánlatai közül itt lehet böngészni!


Fotó: Freepik

Adatvédelmi Központ

Funkció és teljesítmény sütik

A Funkcionális cookie-k lehetővé teszik a honlapunknak a már megadott részletek elmentését és, hogy ezen adatok alapján tökéletesített és személyre szabottabb funkciókat kínáljunk. Ezen cookie-k csak anonimizált információkat gyűjtenek és tárolnak, tehát nem tudják követni az Ön egyéb honlapokon való mozgását. A teljesítmény cookie-k arról gyűjtenek adatokat, hogy hogyan használják a honlapunkat. Ezeket arra használjuk, hogy jobban megértsük miként használják a honlapunkat, hogy annak tartalmát és funkcióit javítsuk. Kérjük vegye figyelembe, hogy a funkcionális és teljesítmény cookie-k kikapcsolása korlátozhatja a honlapunk bizonyos funkcióinak működését. A honlapunkon a következő Funkció és Teljesítmény sütiket használjuk:

_ga, _gat, _gid, fr, _fbp, act, c_user, datr, locale, presence, sb, spin, wd, xs
_ga, _gat, _gid
fr, _fbp, act, c_user, datr, locale, presence, sb, spin, wd, xs

Szükséges sütik

Feltétlenül szükséges sütik olyan funkciókat biztosítanak, amelyek nélkül a honlapunk nem használhatók rendeltetés szerűen. Ezen cookie-kat kizárólag mi használjuk, ezért ezek az első fél cookie-jai. A feltétlenül szükséges cookie-k használatához az Ön hozzájárulására nincsen szükség. Ezért a feltétlenül szükséges cookiekat nem lehet be és kikapcsolni. A honlapunkon a következő Feltétlenül szükséges sütiket használjuk:

wp-settings-{X}, wp-settings-time-{X}, wordpress_test_cookie, gdpr[allowed_cookies], gdpr[consent_types], gdpr[privacy_bar], _icl_current_language, wpml_referer_url