A munkaidő hossza és rugalmassága mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára fontos szempont. Munkatípustól függően persze egyre többen igénylik a szabad munkaidő-beosztást, amitől meg a munkáltatók és vezetők ódzkodnak.
De hol a megoldás?
Az időbeosztás rendkívül fontos a munkavállalók és munkáltatók számára. A jól megválasztott, munkavégzésre szánt időtartam jelentősen befolyásolhatja a produktivitást, a munkahelyi elégedettséget,valamint a munkavállalók által egyre inkább igényelt egyensúlyt a magánélet és a munka között.
A megszokott munkaidő: törzsidő, mozgóórák és az „átkozott” reggeli munkakezdés
A törzsidő és a reggeli munkakezdés két gyakori időbeosztási forma. A munkavállalók jogait kiharcoló mozgalmak több mint 100 éve is már kiemelten fontosnak tartották, hogy ne lehessen a végletekig kizsigerelni a dolgozókat, ezért kapott egyre erősebb hangot az az igény, miszerint napi 8 óránál többet, lehetőség szerint, ne kelljen dolgozni ahhoz, hogy az emberek el tudják tartani magukat és családjukat.
A reggeli munkakezdés időpontja sokak számára kihívást jelenthet, hiszen korán kelni és időben elindulni nem mindig könnyű feladat. Azonban a megfelelő beosztás lehetőséget ad a produktív munkavégzésre és a pihenésre is.
A nők munkaerőpiacon való egyre intenzívebb megjelenésével, valamint az állami szociális ellátórendszerek, mint az ingyenes óvoda és iskola elérhetőségével értelemszerűen a reggeli munkakezdés vált megszokottá. Persze jellemzően ezt azok a szülők tudják jól kihasználni, akik nem háromműszakos munkarendben dolgoznak.
Nos, adott tehát a gyermek, akit be kell vinni az óvodába, iskolába, ha még nem jár önállóan, ez általában kevéssel több, mint 10 évet jelent egy munkába járó szülő számára, egy gyermekkel számolva.
Akinek van gyermeke, tudja, sokszor nehéz „lelket verni” az álmos, önmagukhoz képest korán kelő gyerekekbe, majd beérni időben a munkahelyre. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor még kell kis idő, mire a szülő átáll a munkatempóra, és megpróbálja átkattintani a gondolkodását a munkára.
Manapság kevesebbet beszélünk róla, de – még a home office és a remote munkahelyek kora előtt – korábban több munkáltató is engedélyezte az úgynevezett „törzsidő” alkalmazását, amely az a periódus, amikor minden alkalmazottnak jelen kell lennie a munkahelyén. Ez lehet reggel 8 órától délután 4 óráig, vagy más időpontokban is, de lehet olyan idősáv is, amikor mindenkinek bent kell lennie a munkahelyén, pl. 10 órától 14 óráig. Természetesen ebben az esetben is ki kell tölteni a napi 8 órát, de a munkavállaló így jobban tudja a hétköznapi ritmusához igazítani a munkaidőt. Pl. – példánknál maradva – reggel még el tud intézni egy banki ügyet, így csak 10 órára ér be, de nem 16 óráig dolgozik, hanem 18 óráig.
A törzsidő volt az előfutára a mára már lassan teljes létjogosultságnak örvendő home officenak, amivel a pandémia óta teljesen megváltoztatta a munkavállalói igényeket. Gondoljunk csak bele, Németországban már a munkatörvény részét is képezi a home officehoz való választható jog.
Szintén korábban alkalmazták a „mozgóórákat”, amely arról szólt, hogy a munkáltató nem várja el a folyamatos 8 órás munkavégzést, csak a mennyiség legyen meg, azaz a munkavállaló dönthetett úgy is, hogy például este 8 óra után fejezi be a munkanapját.
Ezek a rugalmasabb munkaidő-beosztási módszerek akár ma is elérhetőek, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodnak.
Munkaidő után: magánélet vagy munka, és hol vannak a magánélet határai?
A 8 órai munkavégzés tehát hagyományosan elfogadott időtartam a munkahelyeken, azonban sokszor előfordul, hogy az embernek még befejezetlen feladata van a hivatalos munkaidő után is. Ez lehetőséget adhat a többletmunkára vagy az otthoni feladatok elvégzésére, de fontos, hogy ne váljon állandó terheléssé és ne zavarja meg a pihenést.
A mai felgyorsult világban sokszor lehet hallani munkavállalókat arról panaszkodni, hogy a vezetőjük, munkáltatójuk nem tiszteli a munkaidő utáni magánszféráját. És ebben van is valami. A kialakult munkaerőhiány és gazdasági válság kapcsán joggal merülhet fel a munkavállalókban, hogy „túl sok bőrt akarnak lehúzni” róluk.
Ebben az esetben is egyfajta megoldást jelenthet a vezetővel való őszinte egyeztetés, amellyel le lehet fektetni olyan szabályokat, amelyeket a vezetőnek is tiszteletben kell tartani. Ugyanis ha a munkavállaló nem piheni ki magát, nincs eleget a családjával, nem tud feltöltődni, akkor a másnapi produktivitása is veszélybe kerülhet. Ez pedig senkinek sem érdeke.
Szakértők szerint a hatékony munkaidő-beosztás segít abban, hogy a munka és a magánélet egyensúlyban legyen. Fontos, hogy legyen idő a pihenésre, a családra és más tevékenységekre is, ugyanakkor a munkaidőben a lehető legpontosabban és gyorsabban kell dolgozni, kitöltve a munkaidőt. A jó munkaidő-beosztás lehetővé teszi, hogy minden fontos feladatot elvégezzünk, miközben nem érezzük magunkat túlterheltnek.
Egyedi helyzetek persze előfordulhatnak, ugyanakkor ezt a munkavállalónak is el kell fogadnia, hiszen mégiscsak az a legfontosabb, hogy a munkahely megmaradjon és prosperáljon.
A produktivitás „harca” a munkahelyi egészséggel és az elégedettséggel
A produktivitás tehát szorosan összefügg a munkaidő beosztásával és a pihenőidővel. Ha jól osztjuk be a munkaidőnket, hatékonyabban tudunk dolgozni, kevesebb időt vesztegetünk és jobb eredményeket érünk el. Emellett fontos, hogy legyen elegendő pihenőidő is, hogy kipihenten és frissen tudjunk nekiállni a feladatoknak.
A pihenőidő rendkívül fontos a munkahelyi egészségünk és elégedettségünk szempontjából is. Ha nem kapunk elegendő pihenést, akkor fáradtabbak leszünk, nehezebben tudunk koncentrálni és csökkenhet a teljesítményünk. Ezért fontos, hogy a munkáltatók biztosítsanak elegendő pihenőidőt, hogy alkalmazottaik egészségesek és elégedettek legyenek.
Egyik félnek sem lehet célja, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb időre kiessen a munkavégzésből. A testi, de a szellemi túlterheltség pedig idejekorán kiégéshez vagy megbetegedéshez vezethet. A produktivitást pedig elfelejtheti a munkahelyi vezető is.
Mint a legtöbb esetben, itt is meg kell állapodni a munkáltatónak és a munkavállalónak, hogy mindkét fél elégedett legyen.
A HR-Rent aktuális belföldi és külföldi állásajánlatai közül itt lehet böngészni!
Fotó: Freepik