Nem kevés teher nehezedik a dolgozó anyákra, akiknek mind otthon, mind a munkahelyükön helyt kell állniuk. Sok esetben pedig nem hogy ezért jutalmat nem kapnak, de még a nyugdíjuk is veszélybe kerül, ha nem tudnak teljes állásban dolgozni, vagy jóval kevesebbet keresnek férfi társaiknál.
Egyensúly munka és család között
Bár a working mom kifejezés általában pozitívan hat és azt sugallja, milyen sikeresen menedzselik az anyák a munkát és a családi teendőket, valóban azonban kevés szó esik arról, mindez mennyire nehéz és megterhelő. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kifejezés egyúttal arra is utalást tesz, mintha a háztartásbeli édesanyák nem végeznének munkát, holott az ún. láthatatlan munka is sok terhet ró az anyákra, csak mindezért nem jár fizetés. Ismert jelenség továbbá az is, hogy
a „working mom” kifejezés egyfajta éket vág a gyermeknevelés mellett fizetett állást végző és a háztartásbeli anyák közé,
akik maguk is sokszor konkurenciaharcként élik meg ezt az állapotot.
A munka és gyermeknevelés összehangolása nem egyszerű feladat. Az erős teljesítménykényszer gyakran felőrli az anyákat, és egyfajta szétszakadás érzethez vezet. Mindezt nehezítik a különféle elvárások és sztereotípiák, vagy akár a munkáltató nem megfelelő hozzáállása. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a közösségi média is sokáig úgy ábrázolta a working mom kategóriába eső nőket, mint akik könnyedén lavíroznak a feladatok tengerében és mindeközben még csak stresszesnek sem mutatkoznak.
Hogyan segíthetik a munkáltatók a dolgozó anyákat?
A nők fontossága a munkaerőpiacon ma már megkérdőjelezhetetlen. Más ötleteket, színt és perspektívát hoznak egy vállalathoz. Ehhez hozzájön még adott esetben a gyermekkel rendelkező nők jó alkalmazkodókészsége és kimagasló multitasking érzéke is.
A nők foglalkoztatási szokásai nagymértékben összefüggenek az anyasággal. Így amennyiben szeretnénk a nők részvételét a munkaerőpiacon növelni, elengedhetetlen a gyermeknevelés és a foglalkoztatás összeegyeztethetősége. Ezt a munkáltatók nagyban elősegíthetik többek között az alábbi módokon:
- Rugalmas munkamodell: valószínűleg az egyik leghasznosabb dolog, ha rugalmas munkaidő beosztást kínálunk a dolgozó anyáknak. Itt persze eltérő igények vannak, attól függően, hogy kisgyermek vagy iskoláskorú gyerek van a családban, ennek függvényében más munkaidő modell válhat be. A távmunka és hibrid munka lehetősége is nagyon sokat segíthet ebben az esetben illetve ha további szabadnapot, igény szerint csökkentett munkaidőt biztosít a vállalat.
- Bérkülönbségek csökkentése: ha a nők jóval kevesebbet keresnek mint a férfiak, előfordulhat, hogy nem éri meg nekik visszamenni a munkába vagy részmunkaidőre váltani. Bizonyos országokban, mint például Németország adózás szempontjából még jobban is jár egy olyan család, ahol a férfi jól keres, a nő viszont egyáltalán nem rendelkezik bevétellel. Mindez azonban rendkívül kockázatos, és az időskori elszegényedés veszélyét is magában hordozza a nők számára.
- Gyermekbarát iroda: optimális esetben a szülők elviszik a gyerekeket iskolába, óvodába, ez azonban nem mindig lehetséges. Ilyenkor szerencsés lehet, ha a szülő egy napra vagy egy délutánra magával tudja vinni a gyermekét a munkahelyre. A nagyobb cégeknél gyakran van kialakított játszószoba, de létezik már olyan munkáltató is, amely külön bölcsődét üzemeltet a területén.
- Támogató hozzáállás: fontos a nyílt kommunikáció és a támogató hozzáállás a cég részéről, hiszen a dolgozó anyák gyakran dupla terhelésnek vannak kitéve. Ezért lényeges, hogy legyünk erre tekintettel és ne várjunk el mindig ugyanolyan magas teljesítményt tőlük, legyünk elnézőbbek amennyiben a teljesítmény időnként ingadozik.
Hol a legjobb a dolgozó anyáknak Európában?
Az egyes országok dolgozó anyákra irányuló politikája nagyon eltérő. Jellemzően rugalmasabban és családbarátabban működik a rendszer a Skandináv országokban, ahol a szülők bármikor kivehetnek néhány nap vagy akár néhány hét fizetett szabadságot, ami a nemek közötti bérkülönbséget is pozitív irányban befolyásolja. Számos országban a szülési szabadság alatt száz százalékos anyagi juttatás jár, ami az idő előrehaladtával csökken. Ez arra ösztönzi a nőket, hogy rövidebb ideig tartó teljes szabadságot vegyenek ki és utána térjenek vissza a munkahelyükre.
A Bloomberg legújabb jelentéséből az derül ki, hogy Izland a legjobb ország a dolgozó szülők számára és egyúttal itt a legmagasabb a nők munkaerőpiaci részvételi aránya, ami a jó családpolitikára is utal.
Izland fektet a legnagyobb arányban a kora gyermekkori gondozásba és nevelésbe, ezzel is csökkentve a családok anyagi terheit.
A lista élén jár továbbá Németország és Észtország is, még úgy is, hogy Németországot az utóbbi időben nagy kihívás elé állítja a mintegy négyszázezer óvodai és bölcsődei férőhely hiánya.
Bár azt gondolnánk a megnövekedett lehetőség az otthonról végezhető munkára a nők helyzetén is javított, valójában a nehézségeket nem oldotta meg. A férfiak és a nők eltérő otthoni körülmények között dolgoznak.
Míg egy férfi jellemzően külön helyiségben végzi a munkáját, addig a nők gyakrabban tartózkodnak a gyermekükkel egy szobában,
és így a munkájukra sem tudnak teljes mértékben koncentrálni.
Mindazonáltal elmondható, hogy a nők is megváltoztak az elmúlt fél évszázadban és egyre több időt töltenek fizetett munkával házimunka helyett, egyúttal pedig a férfiak is egyre több időt szentelnek az otthoni teendőkre és jobban részt vállalnak a gyermekgondozásban is. A helyzet javulásához azonban társadalmi változásokra is szükség van. A munkáltatók hozzáállása a családdal rendelkező alkalmazottakhoz pedig döntő jelentőségű. Fontos, hogy ne érje negatív megkülönböztetés azokat, akik több időt szeretnének tölteni a családjukkal.
Mit tehetnek az apák?
Ma már a férfiak vágya is, hogy egyre több szerepet vállalhassanak a családi folyamatokban, aktív részesei legyenek a gyermekük nevelésében. És bár erre a rugalmas munkaidő és az otthonról végezhető munkák révén egyre több lehetőség kínálkozik valójában még mindig sok férfi életét nagy részt a munkája teszi ki. Bár a nyugati országokban már széles körben elterjedt, hogy a dolgozó anyák részmunkaidőt végeznek, azonban a férfiak jóval ritkábban választják ezt a pályamodellt, pedig tanulmányok azt mutatják, hogy sokan szívesen váltanának.
Mindenképpen fontos, hogy a férfiakat is bevonjuk a háztartásba, és aktív részesei legyenek a családi mindennapoknak, hiszen ez a család egészére is pozitívan fog hatni. A két szülő között jó eséllyel tovább erősödik a kötelék azáltal, hogy minden megoldandó feladattal együtt néznek szembe és közös erővel dolgoznak a megoldáson. És bár talán a férfiak többsége kicsit esetlenebb a háztartásban, mint a nők, ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnének segíteni otthon, és ne lenne olyan házimunka, amit szívesen végeznek.
A HR-Rent aktuális belföldi és külföldi állásajánlatai közül itt lehet böngészni!
Fotó: Freepik