Fáradtság, motiválatlanság, koncentrációs zavarok, ezek mind gyakran fellépő tünetek a szabadság utáni első pár munkanapon. A jelenségnek neve is van: ez a post-holiday-blues, és bár ez az állapot nem minősül betegségnek, sokkal inkább egyfajta hangulatcsökkenést takar, azonban szinte minden embert érint, aki a nyaralás után újra munkába áll.
Vissza a mókuskerékhez
Mindenki ismeri azt az érzést, amikor egy-két hetes nyaralás után ismét munkába áll, de gondolatban még mindig a tengerparton van. Ilyenkor nehezebben rázódunk vissza a hétköznapi életünkbe, néha olyan érzés, mintha éveket töltöttünk volna távol a munkahelyünktől, nincs kedvünk dolgozni, és bár fel vagyunk töltve pozitív energiákkal, mégis lassabban állunk át a mindennapokra, vagy legszívesebben meg sem tennénk mindezt. Gyakran megesik az is, hogy egész más alvási szokásokra álltunk át és plusz kimerültséggel jár ismét korán kelni.
Jeroen Nawijn holland turisztikai szakértő alkotta meg azt az ábrát, ami a szabadság során érzett boldogságunk ingadozását mutatja. Eszerint a nyaralás kezdetén még nem kerülünk azonnal emelkedett hangulatba és lesz jó kedvünk, mindez ugyanis jellemzően csak két-három nap után következik be, ekkor azonban meredeken ível felfelé.
Ugyanilyen gyorsan, a nyaralás végével a görbe ismét leesik, és hatalmába kerít minket az érzés, hogy tudjuk, vissza kell térnünk a munkába. A regenerációs hatás sem tart sokáig, hiszen pár héttel a szabadság után visszatér a mindennapi stressz.
Ennek elkerülésére jó mód lehet, ha a nyaralás után még kiveszünk egy-két szabadnapot, amit otthon tölthetünk. Így van időnk bevásárolni, kipakolni és akklimatizálódni, ahelyett, hogy teljes stresszben rohannánk a munkahelyünkre. Továbbá tervezhetünk kisebb programokat az otthonunkhoz közel is, menjünk sétálni, üljünk be egy kávézóba pár órára, így a nyaralás hangulatát átültethetjük a hétköznapokba is.
Hogyan kerülhetjük el a mélypontokat?
Az alábbi tippekkel enyhíthetünk a post-holiday szindrómán, és biztosíthatjuk a kiegyensúlyozott, nyugodt munkakezdést.
Adjunk időt magunknak! Nem kell ugyanis minden feladatot az első napon megoldani. Gondoljunk arra, hogy a szabadsághoz, nyaraláshoz törvényileg jogunk van.
Ez nem egyfajta kiváltságos állapot, ami után bűntudatot kellene éreznünk, és dupla annyit dolgoznunk, mint előtte.
Szánjunk időt a szünetekre, beszélgessünk a kollégákkal, ahelyett, hogy nyolc órán keresztül meredten bámulnánk a számítógépet.
Az első munkanapot ne hétfőre időzítsük: gondoljunk csak bele, mennyivel jobb mondjuk csütörtökön munkába állni. Így tudjuk, hogy nem kell rögtön öt napot dolgoznunk, hanem adunk időt magunknak az átállásra. A távollétünket jelző válasz e-maileket akár úgy is beállíthatjuk, hogy csak a visszatértünk után pár nappal jelezze a vevők, partnerek felé, hogy újra elérhetőek vagyunk.
Vigyük be a nyaralás hangulatát a munkahelyünkre is: tegyünk ki egy nekünk kedves szuvenírt az íróasztalra, vagy állítsunk be egy tengerparton készült fotót a számítógép háttérképeként. Készítsünk olyan ételeket, amit a szabadság alatt ettünk, meséljük el a kollégáknak az élményeinket, de akár elkezdhetjük már a következő nyaralást is tervezni.
Mit tehetnek a vezetők azért, hogy megkönnyítsék a munkába visszatérést?
Mint sok más esetben, itt is sokat segíthet az, ha a vezető támogató, érdeklődő magatartást mutat, például azzal, hogy megkéri az alkalmazottat meséljen a nyaralási élményeiről, akár egy meeting előtti kötetlen beszélgetés keretében is. Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, felmérések bizonyítják, hogy a dolgozóknak fontos, hogy főnökük érdeklődjön a magánéletük felől.
Az INQA (Initiative Neue Qualität der Arbeit) kutatása szerint lényeges az is, hogy a munkába visszatérést a vezető is megfelelően előkészítse. Ide tartozik az, hogy biztosítson helyettesítést a távol lévő kolléga számára, így ha az visszatér a munkába, nem érzi azt, hogy hirtelen minden feladat az ő nyakába szakad, amit csak túlórával hozhat be. Szánjunk időt arra is, hogy a szükséges információkat megfelelően átadjuk és a szabadságról érkező dolgozót részletesen tájékoztassuk arról, mi történt az elmúlt pár hétben a vállalatnál, hogy könnyebben fel tudja venni a fonalat. Emellett hasznos lehet az is, ha az első munkanapot nem táblázzuk be üzleti megbeszélésekkel, házon kívüli teendőkkel, hogy a dolgozónak legyen ideje a beérkezett e-maileket feldolgozni és a folyó ügyeket átnézni.
A vezető felelőssége továbbá, hogy hangsúlyozza,
a sok feladat mellett ugyanúgy megjár az alkalmazottaknak a szünet, és hogy időben befejezzék a munkájukat, mint máskor.
Rossz üzenetet közvetítünk ugyanis azzal, ha a dolgozó azt érzi, a szabadság után kétszer annyit kell dolgoznia, mint előtte, hiszen így a nyaralás alatt is stresszes és frusztrált lesz, és nem tud a pihenésre fókuszálni.
A HR-Rent aktuális belföldi és külföldi állásajánlatai közül itt lehet böngészni!
Fotó: Freepik